| |
Székelyföld kutatása. 1934. szeptember–október, IV., 9–10. szám,p. 81–82. , VEGYES ROVAT, a Hargita kevésbé ismert részeinek átkutatása; a csonka torony alapfalának kiásatása Csíkszenttamáson; szelíd gesztenye előfordulása; az Oltár kő megmászása; Fali piszkos pók előfordulása; A székelyek eredete ujabb megvilágításban című cikksorozat a Csiki Lapokban; az Erdélyi Múzeum Egylet vándorgyűlése Brassóban; a székelyek eredetéről ír Tagliavini; ásatások Makfalva határában; Dezső Sándor dalköltő; új fürdő Kézdimartonoson; Kézdivásárhely időjárási viszonylatai; a kolumbácsi légy előfordulása; II. József korabeli arany
Székelyföld kutatása. 1935. július–augusztus, V., 7–8. szám,p. II., VEGYES ROVAT, a Székely Nemzeti Múzeum kutatása: a Déli Hargita vidéke; földrengés Kézdivásárhelyen; virágzó agávé; fekete gólya
Székelyföld kutatása. 1937. január–február, VII., 1–2. szám,p. 12., VEGYES ROVAT, a Homoród mentén felfedezett mészmoszat kövületei; nyírfajd előfordulása; a Kászoni-medence felkutatása; a székely házról; óriási harcsa; mátyás, szarka, seregély lőtt példányainak beküldése; időjárás megfigyelések; földrengés Kézdivásárhelyen; gödény vagy pelikán
Székelyföld kutatása. 1939. május–június, IX., 5–6. szám,p. 44., VEGYES ROVAT, sötétszürke rókák; hárommázsás medve; háromszázados kályhacsempe Parajdon; gubacsok elterjedése; volgai bolgárok írása; beggyezés és pitykő; a szakadáti falusi legényközösség ismertetése; a protokalcit vizsgálata; a székely közbirtokossági vagyonok eredete; Székelyudvarhelyről összefoglaló ismertetés
Székelyföld kutatása. 1941. december, XI. (I.), 2. szám,p. 28–29., VEGYES ROVAT, gyergyói helynevek; a br. Dániel család levéltárából; az aranyosgyéresi román fatemplom felirata; Székelyföld földrajzának irodalmi adatai; Baróti Szabó Dávid egy ismeretlen verse; a gyimesi csángók eredete, települési és gazdasági viszonyaik; ismertetés a Gyilkos-tóról; az Erdélyi Múzeum egyesület 1939. évi vándorgyűlésének emlékkönyve; Erdély madárvilága; erdélyi vászonhímzés; a csángó név első értelmezője; Székelyföld flórája; kimetszettdíszű agyagművesség Erdélyben; személynevek helyneveinkben; székelyföldi adatok az Ethnografia Népéletben; ásványvizek ismertetése
Székelyföld kutatása. 1942. január–február, XII. (II.), 1–2. szám,p. 18., VEGYES ROVAT, régi székely műemlékek; székelyföldi gubacsok; székelyföldi növényi ritkaságok; a Tordai-hasadék flórája; a Vargyas-völgyi barlangok ismertetése; az 1940. november 10-i földrengés földtani tanulságai
Székelyföld kutatása. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám,p. 60., VEGYES ROVAT, a Székely Nemzeti Múzeum anyagának gyarapítása; művészetben használható erdélyi kövek; az Erdélyi Múzeum Egylet Története és Feladatai; a bagolyfészkek közötti köpetek; a Rákóczi-vár nevű hegy természetvédelmi terület; torziós ingamérések eredményei; besenyők és magyarok; ritka havasi moha; Háromszék vármegye őserdei; udvarhelyszéki famesterségek
Lármafa. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám,p. 63–64., VEGYES ROVAT, hírfolyam (székelykapu a Kormányzó kenderesi birtokán; a kormány látogatása Székelyföldön; kinevezések; Veszteségeink.; utca átnevezés Budapesten Kőrösi Csoma Sándorról; kitüntetések; a sepsiszentgyörgyi református tanítóképző zászlóavatása; Bolyai Jánosról elnevezett bolygó; székely est Újpesten; a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet üdülőháza Homoródfürdőn)
Székelyföld kutatása. 1943. január–március, XIII. (III.), 1–3. szám,p. 11., VEGYES ROVAT, az EME érem- és régiségtára; az elszármazottak munkálkodása; az állatok gyors felhízlalása; a Tordai-hasadék csontlelete
|
